Eredeti publikálás: 2019. január 10.
Az Ellenpontok teljes lezárását követően eljutottam a versenytábor izgalmas világának folytatásához is, amiben Leiner Laura méltó módon még jobban megdobta a történetet.
Elérkezett az Iskolák Országos Versenyének hatodik napja, amikor a piros csapat kezd szétesni. A kezdetben barátságosnak tűnő megmérettetés egyre komolyabbá válik, a feladatok egyre megterhelőbbek, egyre fájóbb a családtagok hiánya, és a négy gyökeresen eltérő személyiségű diáknak egyre nehezebb igazi csapatként együttműködni. Bizonyos helyzetek még a Szirtes gimi páratlan logikájáról és éles eszéről ismert Hannát is komoly kihívások elé állítják. Vajon a csapat érdekei a fontosabbak vagy a verseny során kialakult kapcsolatok? Van-e értelme sportszerűnek maradni, ha más is piszkosan játszik? Egyáltalán lehet-e ez a játék több egy jelentéktelen vetélkedőnél? Amiről még senki nem hallott és ahol színes ruhás diákok versenyeznek egy műanyag kupáért. Nem mellesleg pedig okos dolog-e beleszeretni az egyik rivális csapat tagjába?
A folytatásban az első rész által felvázolt morális kérdések továbbra is átívelő központi problémákként épülnek fel, melyek rögtön a kötet elején kirobbantanak csapaton belül egy komoly krízishelyzetet. Éppen csak belemerülve már ez is meglepően hat, de ezt követően a kiszámíthatatlan verseny egyre inkább zúdítja ránk a váratlan és esetenként felrázó eseményeket. Ezúttal a környezetből adódó természetes versenyszellem vagy rivalizálás mellett felismerünk úgyszólván egy álnok ellenséget, aki mindenkit kihasználva próbálja elérni céljait. Mindez pedig olyan helyzetekbe és olyan döntések felé sodorja a főszereplőinket, melyek hirtelenül szintén megkérdőjelezhetővé válnak. Számomra ez volt a legváratlanabb és legmegdöbbentőbb esemény a történetben. Az olvasás folyamatosan gondolkodásra sarkallt, hogy minderről mit gondolok és én mit tennék ezekben a helyzetekben. Ez számomra az eddiginél is ütősebbé varázsolta a történetet. Az kifejezetten tetszett, ahogyan az események hálójában kisebb jellemfejlődéseknek is tanúi lehetünk. Mindemellett Hanna mélyen szövődő érzelmei szívmelengetően és egyben élethű keserédességgel ugyanúgy végigkísérik az egész második felvonást. Végre egy olyan románc alakulását láthatnánk, ahol - a korábbi vívódásokon túllépve - egyértelműen közös a vonzódás. Ám ezt sajnos - a versengés által - külső körülmények árnyékolják be. Mindennel összefüggve a történet vége hirtelenül szívszorítóan megrendítő fordulópontot tartalmaz, ami által várhatóan ugyanúgy erős érzelmekkel fog indítani a 3. rész is.
Viszont ezúttal sajnos egy nagyobb negatívumot is fel tudok vázolni, amik legfőbb szereplőnket érintik. Túl sokszor megszakadnak a cselekményfonalak úgy, hogy Hanna a tragikus múltja által hirtelenül visszazuhan és elmereng az élet igazi fontosságain. Laura tulajdonképpen fel akarja hívni a figyelmünket arra, hogy a céltalan vagy értelmetlen like-olós böngészések helyett jobb volna például családi együttlétekkel foglalkozni. Ez önmagában szép és jó, 30 évesen maximálisan egyet is értek, iIletve az 1. rész esetében ez még szintén szimpatikus motívum is volt. Azonban most már a jelenlegi események komolyodásával számomra ezek a kitérők felesleges szócsépléseknek hatottak, s ez rontott az izgalmas történet gördülékenységén. Úgyhogy remélhetően a 3. részhez kevesebb merengést kapunk.
Összességében a negatívumok ellenére a megdöbbentő események által nagyon tetszett a folytatás és még ennyi idősen is izgatottan szurkoltam a szereplőkért. Erre csak Laura lehet képes még a hibákkal együttvéve is. Ezáltal tűkön ülve várom a befejező részt. Nem tudom, hogy Laura ezt még hova tudja fokozni. Illetve azt sem tudom, hogy főszereplőinknek ilyen körülmények között mennyire van még esélye. Előre gondolkodva vajon tökéletes befejezést várhatunk-e vagy egyáltalán mivel lehetünk majd elégedettek? Ez egy olyan komplex történet, hogy most még én magam sem tudom megmondani. Mindenesetre azt nagyon-nagyon remélem, hogy legfeljebb csak nyárig kell várnunk.
~Szeretjük az írónőnket!
16 éven felülieknek ajánlott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése