Rólad-Neked: Semmi pánik! 3. ~ Diósvámhatár: Jó a vége!

Lassan és mégis biztosan eljutottam a *Semmi pánik!* befejezéséhez. A régi nehézkes kezdés ellenére szép emlékkel búcsúzok.

Diósvámhatár balszerencsés kölykei mindig hittek abban, hogy tényleg balszerencsések vagy átkozottak. Aztán felbukkant a farmerdzsekis Kókusz és - különös idegenekhez megfelelően - fenekestül felforgatta az életüket. Ráadásul éppen akkor szívódott fel, amikor egyikük szerint sem tudták volna levakarni. Ám Kókusznak nagyobb tervei voltak: mindenáron balszerencsétleníteni akarja a négy fiatalt. A tervében ugyan szó sem volt vérszomjas vaddisznóról, Egyszarvú-piknikről, piros bogyós limonádéról, seprűhajításról, templomi tehetségkutatóról, belsejüket rágó elfelejtett titkokról, egy zűrzavaros búcsúról. Ám Lea, Andris, Gabi, és Dani körül mostantól mindig történik valami eszelős... Ezekhez viszonyítva a közelgő 13.-ai péntek már nem is tűnhet annyira vészesnek. Vajon jó vége lesz?

A regénysorozat nyomasztó problémákból fakadó lehetetlen küldetésekből fokozatosan eljut megbélyegzést ellensúlyozó közös erejű felkapaszkodásig és félelmetes zsámolyok megugrásáig. A befejező rész a 2. részhez hasonlóan két szakaszra osztható, először folytatja a kalandos összeismerkedést és utána eltervezett balszerencsétlenítés váratlan következményeivel még utoljára robban egy nagyot a képünkbe. Bár számítottam ilyen csavarra, de abszolút élvezhető húzás volt. A tartalom hossza ezúttal kicsit rövidebb és minden mellékszereplővel is lényegre tér, ami szintén jót tett. Egyben ezúttal eléggé humoros és izgalmas jeleneteket is kaptunk több komoly családi mondanivalóval tarkítva, úgyhogy Király Anikó az utolsó részhez finomhangolással mégis tömörebben odatett mindent. 

A 3. rész így kifejezetten hatásossá vált. A befejezést kicsit gyorsítottnak éreztem és szívesen maradtam volna még Diósvámhatáron, de talán magasztosabb ömlengés helyett így kellett lennie. Illetve egészen konkrétan Lea és Kókusz egymás iránti viszonyulásából többet szerettem volna kapni és az 1. részből már nem is emlékszem a rezonálásukra, úgyhogy ez abszolút hiányérzet maradt számomra.
A megváltozott hangulatvilághoz érdekes kontrasztot ad a borító stílusának változtatása. Ezzel ellentétben a könyv túl egyszerű és elcsépelt címe érthetetlen számomra, viszont a történet folyamán egy mondatszerkezetben mégis érdekesen egybe lett fogalmazva a sorozat 3 címe.

Anikó a sorozatának szinte minden szegmensét kielégítő befejezést alkotott és ezt már mégsem csűrte-csavarta el hosszasan. Örülök, hogy megismerhettem. Személyesen számomra az 1. rész volt évekkel ezelőtt nehezebb olvasmány és utána - problémamegoldások mondanivalóival együtt is - egyre könnyedebbé vált. A megfelelő korhatár ismét csak apró perverz humor miatt magasabb.

• A fotókról elmesélem, hogy főnöknőm segítségével görcsösen akartam ragaszkodni valamihez és végül egy rendkívül találó random pillanattal a kutyusom szolgáltatott tökéletes fotót. Bár pont a könyv sajnos árnyékolásba került, de mögötte kutyusomra süt a Nap és mintha a fénye fokozatosan jönne a cím felé. Ezért nem akartam és nem is tudtam volna már egy ilyen pillanaton változtatni. A könyvtől elrugaszkodva nálunk is jó a vége, hogy nagyon rossz időszakomban itt vagyunk egymásnak. 😊

16 év felett ajánlott.

Moly-értékelés: 4 plusz fél csillag.