Eredeti publikálás: 2019. július 18.
Megjelentetési problémák által fél évet kellett várnom, hogy kezemben tarthassam az újabb Alien & Predator képregényt. A hivatalos februári megjelenés ellenére sokáig nem lehetett kapni sehol és már tűkön ülve vártam a folytatást. Végül nemrégiben a Librinél sikerült ráakadnom, úgyhogy lássuk is a medvét vagy pontosabban az űr-fenevakadat. :D
A Tartarus-on lezajlott öldöklés után egy maroknyi tengerészgyalogosnak sikerül megszereznie és elindítania a bolygón talált titokzatos idegen űrhajót. Még csak nem is sejtik, hogy a fedélzeten újabb véres összeütközésbe keverednek. Ezúttal az egyik utolsó Tervezővel, aki a régóta rejtélyes LV-223 bolygóra irányítja a hajót. Hamarosan kiderül, hogy ez a hely minden szerves élet forrása és egyben a halálos veszedelmek világa is. Így amikor megjelennek a mindent elözönlő xenomorfok is, kilátástalan helyzetükből csak két itt-rekedt ember mentheti meg őket...
A második átívelő sorozat a Ragadozók rejtélyes randalírozása után eddig tökéletes tempóval ível át minket egyik eposzból a másikba, miközben jelen esetben a Prometheus címhez méltón maradva eredet-kutatás mellett lassan felépítve kezdi előtérbe helyezni a xenomorfok támadását és a Predator-ok visszatérését. Bár a Tervezők nagyfokú agresszivitása által így is tartalmaz meghökkentő jeleneteket, de a Tűz és Kő helyett végre valóban igazi hangsúly került az eredet-kutatásra. Kifejezetten előnyös történetmenetet kapunk azáltal, ahogyan a karakterek részletesen elemzik a Tervezők hadviselési céljait és a fekete trutymó biokémiai viselkedését. Mindemellett a visszatérő helyszínen visszaköszönnek régi szereplők is. Ám velük kapcsolatosan egyetlen negatívumnak elmondható, hogy a grafika sajnos gyengébb minőséggel rendelkezik és teljesen más ábrázolás által nehezen ismerhetőek fel. Számomra érthetetlen, hogy fontos karakterekként miért kellett ilyen negatív irányban változtatni. Egyéb furcsa érdekesség, hogy ezúttal megszakítás nélkül megszűntek a fejezet-elválasztások és egybe szerkesztették az egészet. Ugyan rövid ideig tart kivégezni egy ilyen képregényt, de én - szünetek beiktatásának lehetőségével - mégis jobbnak tartottam volna megtartani a korábbi szerkezetet. Végezetül összekovácsolódást és újabb reményt követően a könyv vége újabb tragikus szétszakadással nyitja meg a folytatás kapuját. ^^
Bár a grafika gyengén szerepelt, de a történet jó útirányon és meglepően pozitív színvonallal haladt tovább. Úgyhogy kíváncsian ülök neki a folytatásnak, ami - korábbi megjelenési balszerencsét leküzdve - már az asztalomon vár rám. :-) Jelenleg a 4. könyvnek nincs még hivatalos megjelenése, ezért arra majd újra várakoznom kell.
Szigorúan 18 év felett ajánlott!
Moly-értékelés: 4 plusz fél csillag.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése