A nyári apró komfortkilépésem után rávettem magamat egy nagyobb hasonló lépésre, ami ismerős írónő pályafutásában is egy új terület. A krimi-thrillerek és tini-thrillerek írójaként ismert Mészáros Dorkától látszólag vérfarkas-mitológiára alapozott rejtélyekkel övezett dark fantasy jelent meg - magyar környezetben - 2024. szeptemberben. (A krimi nem a műfajom és ezért sajnos korlátozott ismeretem van az írónőtől.) Bár tavasszal a Legnagyobb hülyeség határozottan nem nyerte el a tetszésemet, de - a regény főszereplőjéhez hasonlóan - valahogyan elkezdett vonzani magával a farkas rejtélye. :-)
A csendes-alvós kis Ordasbálványon már a honfoglalás kora óta szájról szájra jár egy különös történet, ami szerint emberfarkas jár szabadon és napéjegyenlőségek idején lecsap kiszemelt áldozataira.
A városka lakóinak többségéhez hasonlóan Fruzsi sem hisz a szörnyeteg létezésében. Butaságnak és gyerekes mesének tartja csupán. Ám rejtélyes karambol után egy ismeretlen megmenti az életét, hirtelenül furcsán kezdenek viselkedni a barátai, és megszaporodnak a különös pusztítások a biztonság szigetének számító településen. Fruzsi az álmában sem gondolná, hogy egy ellenállhatatlanul végzetes vonzerőhöz köze lehet az egésznek és a farkas meséjének...
Vérfarkas-mitológiára és helyi legendákra alapulva rejtélyek felszíni kapargatásával indul a történet, miközben főszereplőnkkel is megesik egy megmagyarázhatatlan baleset. A regény harmadáig nem egyértelmű, hogy tényleg fantasy-t olvasunk-e és tényleg léteznek-e a falu környékén mendemondákon alapuló misztikus lények. Szövevényes kapcsolati hálókkal együtt Dorka valójában jó érzékkel húzta a mézesmadzagot és fenntartotta az érdeklődést az összetett helyzet kibontakozásáig. Még úgy is érdekfeszítő volt, hogy egyébként fantasy-kedvelőként sem konkrétan kedvencem a farkasember-mitológia. (Például teljesen más témák miatt néztem végig a Teen Wolf-ot és a Buffy-t.) Regényekből nem igazán olvastam fantasy-t és magyarból konkrétan még soha nem volt ilyen. A regény átível több tragédián és néhány kapcsolati kudarcon is, amíg - több oldalról árnyalva - nehezen körvonalazódik a rémisztő valóság. Dorka egyszerre tudott engem igazság közelébe húzni és mégis tévútra téríteni is. Innentől nem tudok több konkrétumot elmondani, mert nem akarok spoiler-ezni. Folyamatosan átívelő emberfarkas megnevezés furcsán hatott számomra és nagyon nehéz volt megszokni, de utólag ráeszmélve a német nyelvből valóban létezik. Dorka a tipikusan megismert mitológiát kibővítette különleges képességű Szelídítőkkel, ami kifejezetten tetszetős volt és többet kívántam volna olvasni róluk. Közben vicces módon teljesen más műfajból mindig az örök kedvenc Digimonszelídítők sorozata jutott eszembe, mert rövidítve ott is voltak megnevezve Szelídítők és ezért az emlékeim összekapcsolták őket. :D ^.^ Illetve az írónő pluszban kibővítette történetét a magyar környezethez a magyar sámán képességekkel is és ez nagy piros pont részemről! Egyéb nagy pozitívuma a könyvnek, hogy még ilyen témával is letehetetlen volt számomra és most először vállaltam be késő esti olvasásokat. Viszont hiányosságokat éltem meg az érzelmek bemutatásával és az emberfarkasok létével kapcsolatban. Fruzsinál nem éreztem át azt, hogy mikor és hogyan történt meg az áttörés. Egyszerűen csak belekerülünk a mélyvízbe vele együtt és onnantól ráadásul sajnos eléggé bután alárendeli magát a helyzetnek. Ott számomra sajnos történt egy enyhe főkarakter-rombolás. A regény egyébként egyben romantikusnak is van hirdetve, de ez klasszikus értelemben kevésbé jellemző rá és túl gyorsan mélyére dob minket. (Az eredeti tartalomismertetés valójában megtévesztő is...) A regény misztikus világa pedig némileg kidolgozatlan és nem kapunk magyarázatokat az emberfarkasok létére, pedig nagyon érdekelt volna. Egyébként több jelentős családdal együtt nagyon sok szereplőt vonultat fel és ez kissé nehezítette a figyelmet, de ehhez kaptunk családfákat a könyv elejére. Ami pedig még kiemelendő: a borító rendkívül kreatív módon valódi kivágásokkal prezentál karmolás-mintákat. A reklámfotókról ez nem látszott, de megvásárolva lehidaltam tőle és már ezért is jókedvvel vettem kezembe. :-)
Vérfarkas-mitológiára és helyi legendákra alapulva rejtélyek felszíni kapargatásával indul a történet, miközben főszereplőnkkel is megesik egy megmagyarázhatatlan baleset. A regény harmadáig nem egyértelmű, hogy tényleg fantasy-t olvasunk-e és tényleg léteznek-e a falu környékén mendemondákon alapuló misztikus lények. Szövevényes kapcsolati hálókkal együtt Dorka valójában jó érzékkel húzta a mézesmadzagot és fenntartotta az érdeklődést az összetett helyzet kibontakozásáig. Még úgy is érdekfeszítő volt, hogy egyébként fantasy-kedvelőként sem konkrétan kedvencem a farkasember-mitológia. (Például teljesen más témák miatt néztem végig a Teen Wolf-ot és a Buffy-t.) Regényekből nem igazán olvastam fantasy-t és magyarból konkrétan még soha nem volt ilyen. A regény átível több tragédián és néhány kapcsolati kudarcon is, amíg - több oldalról árnyalva - nehezen körvonalazódik a rémisztő valóság. Dorka egyszerre tudott engem igazság közelébe húzni és mégis tévútra téríteni is. Innentől nem tudok több konkrétumot elmondani, mert nem akarok spoiler-ezni. Folyamatosan átívelő emberfarkas megnevezés furcsán hatott számomra és nagyon nehéz volt megszokni, de utólag ráeszmélve a német nyelvből valóban létezik. Dorka a tipikusan megismert mitológiát kibővítette különleges képességű Szelídítőkkel, ami kifejezetten tetszetős volt és többet kívántam volna olvasni róluk. Közben vicces módon teljesen más műfajból mindig az örök kedvenc Digimonszelídítők sorozata jutott eszembe, mert rövidítve ott is voltak megnevezve Szelídítők és ezért az emlékeim összekapcsolták őket. :D ^.^ Illetve az írónő pluszban kibővítette történetét a magyar környezethez a magyar sámán képességekkel is és ez nagy piros pont részemről! Egyéb nagy pozitívuma a könyvnek, hogy még ilyen témával is letehetetlen volt számomra és most először vállaltam be késő esti olvasásokat. Viszont hiányosságokat éltem meg az érzelmek bemutatásával és az emberfarkasok létével kapcsolatban. Fruzsinál nem éreztem át azt, hogy mikor és hogyan történt meg az áttörés. Egyszerűen csak belekerülünk a mélyvízbe vele együtt és onnantól ráadásul sajnos eléggé bután alárendeli magát a helyzetnek. Ott számomra sajnos történt egy enyhe főkarakter-rombolás. A regény egyébként egyben romantikusnak is van hirdetve, de ez klasszikus értelemben kevésbé jellemző rá és túl gyorsan mélyére dob minket. (Az eredeti tartalomismertetés valójában megtévesztő is...) A regény misztikus világa pedig némileg kidolgozatlan és nem kapunk magyarázatokat az emberfarkasok létére, pedig nagyon érdekelt volna. Egyébként több jelentős családdal együtt nagyon sok szereplőt vonultat fel és ez kissé nehezítette a figyelmet, de ehhez kaptunk családfákat a könyv elejére. Ami pedig még kiemelendő: a borító rendkívül kreatív módon valódi kivágásokkal prezentál karmolás-mintákat. A reklámfotókról ez nem látszott, de megvásárolva lehidaltam tőle és már ezért is jókedvvel vettem kezembe. :-)
Dorka újítása az ősi vérfarkas-mitológiát érdekfeszítően ötvözte egyedi misztikus bővítésekkel magyar környezetben és egyáltalán nem lépett rá unalmasan klisés amerikai fantasy-szappanoperák ösvényére. Úgyhogy senkit ne tévesszen meg, hogy eredetileg romantikus fantasy-nek van hirdetve. :-) Mindenkinek megér egy próbát, aki kicsit is fogékony misztikus és fantasy történetekre. ^.^ Viszont egyben hiányosnak is éltem meg a mítoszépítést és az érzelmi világot. Dorkával kapcsolatban én sajnos a krimiket nagyon nem szeretem és ezért most nem tudok tőle újra szemezni, de figyelni fogom a munkásságát. ^.^
16 év felett ajánlott.
Moly-értékelés: 4 csillag.
